|
Ken: Jó reggelt.
Sora: Jó reggelt Ken mi újság?
Ken: Nem tudsz választani?
Sora: Nem, mert tudod az új barátom, még nem mondta, mit szeret.
Ken: Új barát?
Sora: Igen, ma reggel találtam rá a parton. Aranyos pufi arca van majdnem olyan széles a pofija, mint a teste, és állandóan éhes hát nem ennivaló a drága?
Ken: Nem tudtam, hogy te az ilyen fiúkra buksz Sora.
Sora: Fiú? Ugyan, Dehogy, egy fóka bébiről beszéltem.
Ken: Fóka?
Sora: Mhm…
Ken: Azt ne mond Sora, hogy haza hoztad magaddal.
Sora: Hát tudod…
Ken: De ugye nem?
Sora: Nem hagyhattam ott olyan egyedül volt ott szegényke.
Ken: Óhmm…
Sora: Valami rosszat csináltam?
Ken: Gyere velem.
Ken: Ugye csak viccelsz?!
Sora: Dehogyis.
Ken: Nem lehet, ezt verd ki a fejedből, Jó?
Sora: Legalább beszélj vele.
Ken: Nos fel hívhatom de akkor…
Sora: Félsz, hogy dühös lesz? Értem… akkor lőttek az egésznek.
Ken: Ne, nehogy sírni kezdj! Jó, de csak most az egyszer.
Sora: Megteszed?
Ken: Igen, de nem ígérek semmit.
Sora: Te vagy a csúcs!
Ken: Jól van, na nem tesz semmit.
Ken: Igen, Hamilton urat kérem. Igen, a lányáról Layla-ról és a ma esti előadásáról lenne szó. Kérem, az egyik emberünk üzenni szeretne neki. Sora Naegino-nak hívják az illetőt.
Sora: Új vagyok, de jó vagyok, de jó vagyok én vagyok az egyik tündéranyó!
Ken: Te ez egy kicsit ostobának hangzott.
Sora: Igen?
Sora: Ezt komolyan gondolja, elég, ha elveszítem az egyensúlyomat és máris az óceán vízében, lubickolhatok.
Layla: Még egy ilyen hiba és a kis sztárból cápa eledel lesz.
Ken: Kalos azt akarta, hogy kísérjelek el ezen az utadon, Nem sokat ellenkeztem.
Sora: Értem, köszönöm Ken, hogy nem kell egyedül utaznom, Imádlak!
Ken: Imád. Már megérte eljönni.
Sora: Kiről készölt a kép?
Sarah: Rólam tíz évvel ezelőtt.
Sora: Kik a többiek?
Sarah: Nos a jobb oldalon Endy van a baloldalon meg Kalos.
Sora: Nahát hány évesek voltatok akkor? Alig ismertem rátok. Kalos?! „a mindenségit micsoda lábak!, Fel vagy véve. Ebben a darabban nem kapsz szerepet.” Biztosan csak tréfálsz és ez az ikertestvére.
Sarah: De rég is volt, éppen akkor vágtunk bele a só bizniszbe.
Mia: Komolyan a családod megmentette az életünket azzal, hogy befogadott. A nagymamám például máris haza akart cipelni.
Anna: Fel akartam hívni anyát, hogy felhívjam mi történt. De most a csapból is ez folyik úgy, hogy valószínű, hogy már tudja.
Ken: Nem nézhettem tétlenül, ahogy ez a három tehetséges kislány az utcára kerül.
Mia: Ó, te olyan férfias vagy.
Ken: Ne gúnyolódj Jó?
Mia: Bocsi.
Ken: Sora! Nagyon csöndben vagy ott hátul.
Sora: Öh nem… Jól vagyok komolyan!
Mia&Ken&Anna: Sora! A bőröndöd!
Sora: Ó! ÁÁÁ!!!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
